Fülesben megjelent képregények
Preludio 11 (Preludio 11), 1985/17 - 1985/31
fekete-fehér, 15 fejezet, 30 oldal, 177 képkocka, második megjelenés
Szöveg: Cs. Horváth Tibor
Rajzoló: Sebők Imre
Író: Schreyer Wolfgang
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Megjegyzés:
Az író neve tévesen Schreier
Rajzoló: Sebők Imre
Író: Schreyer Wolfgang
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Megjegyzés:
Az író neve tévesen Schreier
Északnyugati átjáró (Northwest Passage), 1985/18 - 1985/46
fekete-fehér, 29 fejezet, 58 oldal, 269 képkocka, második megjelenés
Szöveg: Cs. Horváth Tibor
Rajzoló: Zórád Ernő
Író: Roberts Kenneth
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Megjegyzés:
Rajzoló: Zórád Ernő
Író: Roberts Kenneth
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Megjegyzés:
Veszélyes találka (The Brief Hour Of Francois Villon), 1985/26 - 1985/30
fekete-fehér, 5 fejezet, 10 oldal, 50 képkocka, első megjelenés
Szöveg: Cs. Horváth Tibor
Rajzoló: Sarlós Endre
Író: Erskine John
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Történet Villonról
Megjegyzés:
Rajzoló: Sarlós Endre
Író: Erskine John
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Történet Villonról
Megjegyzés:
Vörös és fekete (Le Rouge et le Noir), 1985/31 - 1986/05
fekete-fehér, 27 fejezet, 54 oldal, 191 képkocka, második megjelenés
Szöveg: Cs. Horváth Tibor
Rajzoló: Korcsmáros Pál
Író: Stendhal
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Megjegyzés:
Rajzoló: Korcsmáros Pál
Író: Stendhal
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Megjegyzés:
Ördögök a "Vidám Pokol"-ból, 1985/32 - 1985/49
fekete-fehér, 18 fejezet, 36 oldal, 288 képkocka, második megjelenés
Szöveg: Cs. Horváth Tibor
Rajzoló: Fazekas Attila
Író: Szambuk Rosztiszlav
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Megjegyzés:
az író neve tévesen V. Rosztiszlav
Rajzoló: Fazekas Attila
Író: Szambuk Rosztiszlav
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Megjegyzés:
az író neve tévesen V. Rosztiszlav
Akli Miklós, 1985/47 - 1986/08
fekete-fehér, 14 fejezet, 28 oldal, 93 képkocka, második megjelenés
Szöveg: Cs. Horváth Tibor
Rajzoló: Zórád Ernő
Író: Mikszáth Kálmán
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Megjegyzés:
utolsó sorszám: 92 - 37-38. között egy számozatlan
Rajzoló: Zórád Ernő
Író: Mikszáth Kálmán
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Megjegyzés:
utolsó sorszám: 92 - 37-38. között egy számozatlan
Az inka öröksége (Das Vermächtnis des Inka), 1985/50 - 1986/15
fekete-fehér, 18 fejezet, 36 oldal, 288 képkocka, második megjelenés
Szöveg: Cs. Horváth Tibor
Rajzoló: Fazekas Attila
Író: Karl May
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Megjegyzés:
utolsó sorszám: 288 - 226-227. között kettő számozatlan, 239-240. kimaradt
Rajzoló: Fazekas Attila
Író: Karl May
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Megjegyzés:
utolsó sorszám: 288 - 226-227. között kettő számozatlan, 239-240. kimaradt
Jó széllel francia partra (Fair Stood the Wind for France), 1986/06 - 1986/18
fekete-fehér, 13 fejezet, 26 oldal, 118 képkocka, második megjelenés
Szöveg: Cs. Horváth Tibor
Rajzoló: Sebők Imre
Író: Bates Herbert Ernest
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
H. E. Batest nem kell bemutatni a magyar olvasónak.. Az író novelláival tűnt fel, újságíróként a vidéki élet rovatát írta az egyik nagy napilapban, a háborúban a Légierő tisztjeként szolgált. A Jó széllel francia partra történetét tiszta, szép, férfias líra hatja át. Rejtőzés, a menekülés veszedelmes körülményei közt megszülető szerelem, s a megszállt Franciaország közepéből pusztán e szerelem ereje által kimenekülő két fiatal ember sorsa jelképpé válik, és mindennél élesebben mutatja, mint fenyegetett a háború, s miért kellett a fasizmusnak elbuknia. És ez majdnem a legtöbb, amit egy háborús regényről elmondhatunk.
Megjegyzés:
Rajzoló: Sebők Imre
Író: Bates Herbert Ernest
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
H. E. Batest nem kell bemutatni a magyar olvasónak.. Az író novelláival tűnt fel, újságíróként a vidéki élet rovatát írta az egyik nagy napilapban, a háborúban a Légierő tisztjeként szolgált. A Jó széllel francia partra történetét tiszta, szép, férfias líra hatja át. Rejtőzés, a menekülés veszedelmes körülményei közt megszülető szerelem, s a megszállt Franciaország közepéből pusztán e szerelem ereje által kimenekülő két fiatal ember sorsa jelképpé válik, és mindennél élesebben mutatja, mint fenyegetett a háború, s miért kellett a fasizmusnak elbuknia. És ez majdnem a legtöbb, amit egy háborús regényről elmondhatunk.
Megjegyzés:
A jávai orvos (L’Île de feu), 1986/09 - 1986/29
fekete-fehér, 21 fejezet, 42 oldal, 148 képkocka, második megjelenés
Szöveg: Cs. Horváth Tibor
Rajzoló: Zórád Ernő
Író: Alexandre Dumas
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Megjegyzés:
Rajzoló: Zórád Ernő
Író: Alexandre Dumas
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Megjegyzés:
Időtörés, 1986/16 - 1986/32
fekete-fehér, 17 fejezet, 34 oldal, 171 képkocka, első megjelenés
Szöveg: Cs. Horváth Tibor
Rajzoló: Fazekas Attila
Író: Nemere István
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Megjegyzés:
utolsó sorszám: 170 - 13-14. között egy számozatlan
Rajzoló: Fazekas Attila
Író: Nemere István
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Megjegyzés:
utolsó sorszám: 170 - 13-14. között egy számozatlan
A nevető ember (L'Homme qui rit), 1986/19 - 1986/36
fekete-fehér, 18 fejezet, 36 oldal, 144 képkocka, második megjelenés
Szöveg: Cs. Horváth Tibor
Rajzoló: Korcsmáros Pál
Író: Hugo Victor
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Ursus és Homo jó barátságban élt egymással. Ursus ember volt, Homo farkas. Természetük egyezett. A farkasnak az ember adott nevet. Valószínűleg maga választotta saját nevét is. Ő megelégedett az Ursus névvel, a Homo nevet pedig megfelelőnek találta az állat részére. Az ember meg a farkas összeállt, sorra járták a vásárokat, ünnepeket, megálltak az utcasarkokon, ahol a járókelők összecsődülnek, s mindenütt, ahol a nép szükségét érzi, hogy bolondságokat hallgasson, és kuruzslószereket vásároljon. Így kezdődik Hugo romantikus regénye, mely a 17. század végi Angliában játszódik. Ursus egy téli napon gyermeket talál, akinek a száját úgy megcsonkították, hogy szüntelen nevetni látszik. Mellette vak kislány üldögél. Ursus mindkettőt magához veszi. Mikor a gyermekek felnőnek, egymásba szeretnek. Közben kiderül, hogy a fiú egy lord fia, s el kell foglalnia helyét a Lordok Házában. Heves vádbeszédet mond az elnyomottak védelmében. Eleinte megbotránkozást kelt vádjaival, de örökké nevető arca és a komor mondanivaló közötti groteszk ellentét végül is gúnyos nevetést vált ki a lordokból. A nevető ember levonja a következtetést, undorral hagyja ott a főúri pompát, és hosszú távollét után visszatér szerelméhez, aki a karjai között hal meg. A nevető ember figurája olyan későbbi alkotókat ihletett meg, mint J.D. Salinger, H.G. Wells és az ő groteszk vigyora inspirálta a Batman-sorozat Jokerének megalkotását is.
Megjegyzés:
Rajzoló: Korcsmáros Pál
Író: Hugo Victor
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Ursus és Homo jó barátságban élt egymással. Ursus ember volt, Homo farkas. Természetük egyezett. A farkasnak az ember adott nevet. Valószínűleg maga választotta saját nevét is. Ő megelégedett az Ursus névvel, a Homo nevet pedig megfelelőnek találta az állat részére. Az ember meg a farkas összeállt, sorra járták a vásárokat, ünnepeket, megálltak az utcasarkokon, ahol a járókelők összecsődülnek, s mindenütt, ahol a nép szükségét érzi, hogy bolondságokat hallgasson, és kuruzslószereket vásároljon. Így kezdődik Hugo romantikus regénye, mely a 17. század végi Angliában játszódik. Ursus egy téli napon gyermeket talál, akinek a száját úgy megcsonkították, hogy szüntelen nevetni látszik. Mellette vak kislány üldögél. Ursus mindkettőt magához veszi. Mikor a gyermekek felnőnek, egymásba szeretnek. Közben kiderül, hogy a fiú egy lord fia, s el kell foglalnia helyét a Lordok Házában. Heves vádbeszédet mond az elnyomottak védelmében. Eleinte megbotránkozást kelt vádjaival, de örökké nevető arca és a komor mondanivaló közötti groteszk ellentét végül is gúnyos nevetést vált ki a lordokból. A nevető ember levonja a következtetést, undorral hagyja ott a főúri pompát, és hosszú távollét után visszatér szerelméhez, aki a karjai között hal meg. A nevető ember figurája olyan későbbi alkotókat ihletett meg, mint J.D. Salinger, H.G. Wells és az ő groteszk vigyora inspirálta a Batman-sorozat Jokerének megalkotását is.
Megjegyzés:
Pillangó (Papillon), 1986/30 - 1987/06
fekete-fehér, 29 fejezet, 58 oldal, 257 képkocka, második megjelenés
Szöveg: Cs. Horváth Tibor
Rajzoló: Zórád Ernő
Író: Charriére Henri
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Megjegyzés:
Rajzoló: Zórád Ernő
Író: Charriére Henri
Kiadó: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
Tartalom:
Megjegyzés: